Két gyógyszer kombinációja ígéretes eredményeket mutatott lacunaris stroke-os betegek állapotának javításában, a többi között a kognitív zavarok csökkentésében.

Nonvalvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) stroke-prevenció céljából a jelenleg érvényes 2016-os ESC ajánlás a direkt orális antikoagulánsokat (DOAC) preferálja K-vitamin-antagonista (KVA) kezeléssel szemben. A DOAC-választás mérlegelésénél meghatározó szempont a terápia biztonságossága, a major vérzéses események kockázata. A döntést megnehezíti, hogy direkt (head-to-head) randomizált klinikai vizsgálatok nem történtek a DOAC készítmények között. Jelen tanulmány azon real-world vizsgálatok szisztematikus áttekintése és hálózat metaanalízise, melyek NVPF-betegekben vizsgálta a DOAC és KVA által okozott major vérzéses események gyakoriságát. A szerzők konklúziója szerint apixabankezelés mellett szignifikánsan alacsonyabb volt a major vérzéses rizikó az egyéb DOAC- (dabigatran,rivaroxaban) és warfarinterápiával összevetve.

Egy új dán vizsgálat szerint a halolaj csökkenti az ischemiás stroke valószínűségét, az eikoza-pentaénsav (EPA)⁺ nagyobb mértékben, mint a dokozahexaén-sav (DHA), vagy a teljes halolaj.

A szerzők randomizált tanulmányok metaanalízisét végezték a pitvarfibrillációban alkalmazott direkt orális antikoaguláns (DOAC) szerek hatékonyságának, biztonságosságának és költséghatékonyságának összehasonlítása céljából. 94 656 beteg adatát elemezték. Az apixaban 2×5 mg és a dabigatran 2×150 mg szignifikánsan csökkentette a stroke és szisztémás embolizáció kockázatát a warfarinhoz képest, a rivaroxaban 1×20 mg és az edoxaban 1×60 mg nem szignifikáns mértékben csökkentette a rizikót. A halálozás alacsonyabb volt a DOAC-kezelések esetén, mint a warfarinnál. Az apixabant 2×5 mg, a dabigatrant 2×110, az edoxabant 1×30 mg és 1×60 mg adagban alkalmazva szignifikánsan kevesebb major vérzést találtak a warfarinhoz képest. Az intracranialis vérzések rizikója sokkal kisebb volt a DOAC mellett. A szerzők az apixaban 2×5 mg kezelést az első helyre rangsorolták a hatékonysági, a biztonságossági és a költséghatékonysági adatok alapján is.

British Medical Journal, 2017

Az enyhe iszkémiás stroke-on, vagy magas kockázatú TIA-n átesett betegek kombinált klopidogrel és aszpirin kezelése csökkenti a későbbi súlyos iszkémiás események számát.

A pitvarfibrilláló betegek körében végzett, megfigyelésen alapuló francia­országi SAFARI vizsgálat a korábbi K-vitamin-antagonista- és az azt felváltó rivaroxabankezelést hasonlította össze a betegelégedettség és a terápia­hűség szempontjából. A K-vitamin-antagonistáról rivaroxabanra való vál­tás együtt járt a betegelégedettség javulásával, az antikoaguláns kezelés elfogadásának kiterjesztésével, ezáltal a terápiahűség érdemi javulásával.

PLoS ONE, 2016. december

A K-vitamin-antagonista kezelés igen hatékony mind a stroke-megelőzésben pitvarfibrilláció esetén, mind a vénás tromboembóliás események kezelésében. Annak ellenére, hogy az elért antikoaguláns hatás a betegek többségében meglehetősen ingadozó, pitvarfibrilláló betegeknél a K-vitamin-antagonista kezelés a stroke vagy szisztémás embolizáció rizikóját közel 70%-kal csökkenti.¹ Ez az igen jelentős relatív rizikócsökkenés igazolja, hogy a koagulációs kaszkád blokkolása gyakorlatilag oki terápiát jelent a kardioembóliás stroke megelőzésében.

Az edoxabán a negyedik a direkt orális antikoagulánsok (DOAC) sorá­ban, amelyet számos nagy volumenű vizsgálat elvégzése után jóváhagy­tak a stroke és a szisztémás embolizáció megelőzésére nonvalvuláris pitvarfibrillációban, továbbá a vénás tromboembólia (VTE) kezelésére. Azon túl, hogy az eredmények igazolják a hatékonyságát és biztonságos­ságát, az edoxabánnak van néhány sajátos farmakológiai tulajdonsága is, ami vonzó kezelési lehetőséggé teszi. Az antitrombotikus terápiában járatos szakorvosok – kardiológusok, hematológusok és belgyógyászok – által összeállított közleményből nemcsak az edoxabán fő tulajdonságait ismerhetjük meg, hanem választ kapunk néhány gyakorlati kérdésre is, amelyeket azzal a céllal állítottak össze, hogy a kezelőorvosok megfelelően alkalmazhassák a készítményt az arra leginkább megfelelő betegeknél.

Advances in Therapy, 2017

Retrospektív analízisben hasonlították össze a stroke-prevenció céljából al­kalmazott új orális antikoagulánsokat (rivaroxaban, apixaban és dabigatran) a betegek való életben tapasztalt terápiahűsége szempontjából. Az Egye­sült Államok 2014-es betegbiztosítási adatai szerint a rivaroxabant szedő betegek adherensebbek voltak, mint a dabigatrant vagy apixabant szedők.

Current Medical Research and Opinion, 2015. szeptember

A cikk a kriptogén stroke-ok kialakulásának mechanizmusával, diagnoszti­kájával és kezelésével kapcsolatos új ismereteket tekinti át. Az elmúlt évek diagnosztikus erőfeszítéseinek köszönhetően csökkenhet a kriptogénnek tartott stroke előfordulása. A szív morfológiai eltéréseinek gondos vizsgála­tával és a javuló ritmusdetektálási módszerekkel a stroke oki tényezőjének tartható eltéréseket találhatunk. Ez feljogosít minket arra, hogy az egyre hatásosabb és egyre kevesebb mellékhatással járó új véralvadásgátlók valamelyikét alkalmazzuk, vagy zárjuk a záródási rendellenességet.